Az új évad általában újdonságot szül. Nem egészen így van ez a piros japán crossmotorok esetében, kivétel persze CRF 450 R. Dizájnban gyakorlatilag a fehér színű hátsó sárvédő és oldal idomokon kívül semmilyen más módosítás nem történt, ennyi úgynevezett "retrósítás" történt a CRF-en, véleményem szerint nem annyira előnyére a gépnek. A motorblokk a marketing anyag szerint módosított gyújtástérképet, átdolgozott szívó-kipufogó csatornákat és megvariált kipufogó könyököt kapott. Futómű terén a lágy szó adta az irányelvet, amit a gyakorlatban is tisztán érzékelhetünk. Talán ami a legnagyobb jelentőséggel bír az az új fékrendszer! Köztudottan a picit régebbi hasonló modellek egyik gyengesége a fékek voltak, melyek kevés fékerővel és nehéz működtetéssel bírtak. A 09-es gépekre átdolgozott és méretezett téma került, így már a Hondánál sem lesz panasz a minőségi lassulással.
Tesztmotorunkat Budaörsről a Honda központból kaptuk, így célszerű volt egy közeli pályát választani helyszínnek. Sóskútra esett a választásunk a homokos talaj és a kicsi távolság végett, amely mint kiderült nagyon jó választásnak bizonyult.
 |
 |
2009-re új fékeket kapott a CRF |
A futóműre egy szóval a lágy a jellemző, persze beállítással javíthatunk rajta |
Meg is érkeztünk a helyszínre, öltözködés, melegítés evés-ivás után fogom a motort és próbálom indítani, hát nem sikerült. Jónéhány perc és egy láb elhasználása után életre kelt az aggregát és szépen duruzsolt. Valószínű az utolsó használat utáni mosás kicsit belülről is sikerült.
Nagyon jó a 250-es 4T blokk, gyönyörűen tol minden fordulaton és az áttétel is éppen erre a pályára való volt, amiről tudni kell, hogy nem egy mezei pocoktúrás szóval fain természetes szintkülönbségekkel és mély homok talajjal van megáldva, erőre és nyomatékra mindenképpen szükség van.
Úgy tűnik beválik az Unicam vezérlésű egy tengelyes Honda erőforrás, mert nem nagyon akarják a két tengelyt hondás barátaink.

Más kérdés a futómű. Alapvetően finoman mozog felül és lágy a berúgózása, talán már-már túl lágy is, a csillapítás pedig végképpen kevés. Lehetséges, hogy 60 kiló alatt optimális a történet, de egy emberesebb motorosnak instabil viselkedésével tud bosszúságot okozni, főleg hullámosra járt kanyarokban, ahol egyszerűen elpattog az ívről és összevissza csapkod az ülés. Természetesen kellő ráállítással sokat javíthatunk ezen mázsa körüli ember alá is, de feszesnek akkor sem lesz mondható ebben biztos vagyok. Az ugrókat szereti, közel 2T feelinget produkál a levegőben, érkezéskor jól nyeli az ütéseket. Ami nagyon jellemző rá az a kis tömeg, illetve a laza mozgás. Kategóriájában a legkönnyebb motort a Honda gyártja 2009-ben, ez mindenképpen előny.
Vázgeometriája semleges és a gyárilag szerelt kormány stabilizátor vagy lengéscsillapító hatását sem különösebben éreztem, gázelvételkor simán csapkodott a kormány nem is egyszerűen.
Összességében tipikus Hondát kapunk, nem kihívó külsővel, egyenletes finom motorral, dupla csővel, lágy futóművel, de már jó fékekkel! Bő 10 esztendő után az alu-váz is tökéletesre forrott illetve az erőforrás is kinőtte kezdeti gyengeségeit.

Jó választásnak tűnik, de nehezebb súlyú motorosok mint már mondtam számítsanak egy esetleges szelepelésre, továbbá bárki is vásárol ilyet, kettő kipufogó dugót vegyen, hogy mosáskor legyen mivel zárni a nyílásokat.