Már első pillantásra jócskán megújult a CR-F, de nem csak a külső, hanem a belső alkatrészek is felfrissültek. Az új modell első ránézésre sokkal kompaktabb, tömörebb, élesebbek a vonalai, új megjelenésű, és a rengeteg apróbb változtatásnak köszönhetően a kategória legkönnyebb 450-esévé lépett elő.
Nézzük a főbb változtatásokat sorjában:
- új Kayaba első illetve hátsó rugóstagok
- új akkumulátormentes benzinbefecskendező rendszer
- új kipufogórendszer
- új műanyag elemek
- új keskenyfalú főtengelyház, blokköntvény 200 grammal csökkent
ve a motor súlyát
- új ötödik generációs váz, 410 grammal könnyebb a tavalyi modellnél
- új féktárcsa, 65 gramm súlycsökkenést hozott (elöl 37, hátul 28)
- új üléshuzat, nagyobb tapadást biztosít
- új gumiágyban ülő Renhtal kormány 971
Tesztünk helyszínéül ismét a solymári krosszpályát választottuk, ami igen kiszáradt állapotban volt. A nyomvonal az esőmentes időnek köszönhetően annyira kiszikkadt, hogy a gumi besötétítette a kanyarok előtti féktávot és a kigyorsító szakaszt is, ami így egy cseppet sem könnyítette meg a dolgom, ráadásul a gerincsérülé-semből felépülve most ülök először krosszgépen. Már nagyon vártam ezt a napot, mert sok jót hallottam az új Hondáról és kíváncsi voltam, hogy ez a sok pozitív pletyka megállja-e a helyét. A menetpróba előtt beállítottam a kormányt és a kuplungot, illetve a fékkart, és irány a pálya.
 |
 |
új ötödik generációs váz, 410 grammal könnyebb a tavalyi modellnél
|
új keskenyfalú főtengelyház, blokköntvény 200 grammal csökkent
ve a motor súlyát
|
Az első indítási próba még furcsának tűnt, mivel fölöslegesen kerestem a benzincsapot (hülye gyerek, injektoros!), a motoron mindössze egy, a váz mögé rejtett sárga színű szívató található, ez az egyetlen segítség, hogy a paripa duruzsoljon, sőt az alapjáratot is ezzel tudjuk állítani. Már az első pár méteren éreztem, hogy teljesen más gép van alattam, mint amit eddig tapasztaltam a CR-F 450-esektől. A múltbéli Hondák nyergében olyan érzésem volt, mintha egy chopper motort vezetnék, ült a hátulja (de lehet, hogy a tesztmotorok voltak ilyenek), és nagyon hosszúkás motor érzetét keltették bennem. Na, ezzel ellentétben a 2009-es vas filigrán, és semmi nem emlékeztet a régi motorra. Az első néhány körben csak ízlelgettem a bringát, de már itt éreztem, hogy ez a gép fekszik az én stílusomnak is...
Talán a legmeglepőbb az, hogy ezen a nagyon kemény talajon a kigyorsítás menyire intenzív és hatékony. Ezt betudhatjuk a tökéletesen működő új Kayaba hátsó központi rugóstagnak egyrészt, másrészt pedig a szintén új benzinbefecskendező rendszernek, ami finom, egyben igen dinamikus kigyorsítást tesz lehetővé. De még itt nem ér véget a meglepetések sora, idénre végre valahára sikerült olyan első féket készíteniük, ami már képes felvenni a versenyt a konkurencia hasonló berendezéseivel, és nagyon rövid féktávokra képes.
Mivel a kondícióm nem tökéletes, így néhány perc pihenőt iktattam be a motorozásba. Rövid szusszanást követően ismét csatasorba álltam. A pályán található különböző méretű asztalok egyike se okozott problémát, mármint a futóműnek, a jól hangolt lengéscsillapítók minimális mértékben éreztették velem a landolás eredményességét. A féktávon keletkezett hullámok nagy részét úgy dolgozza el, hogy a pilótának szinte semmit nem érzékeltet belőle. A motor teljesítmény-leadása is nagyban megváltozott, az eddig megszokott agresszív alsó fordulatszám-tartományban most a motor gyengébbnek tűnik, sokkal kezelhetőbb, viszont középső és felső fordulaton igen szépen előjön belőle a vadállat, amit a gázkar helyzetének változtatásával maximálisan kontroll alatt tarthatunk. Az új lengéscsillapítóknak és az ötödik generációs alumínium hídváznak köszönhetően a kanyarokban is megváltozott az eddig megszokott menetteljesítmény, szerencsére pozitív irányban. A régebbi modelleknél igen nagy fejtörést okozott egy szűk kanyar tökéletes kivitelezése, na ez a 2009-es Honda nyergében szinte már gyerekjáték, mindezt úgy érték el, hogy a nyújtott ívű kanyarokban is megmaradt a stabil manőverezhetőség.
Összegezve: az új futómű, az új benzinbefecskendező, az ötödik generációs hídváz, a megújult fékrendszer engem meggyőzött, szerintem egy ütőképes CR-F 450-est alkottak, ami egy remek társ lehet a dobogó legfelső fokára vezető úton!
Csak haladóknak:
Váz, futómű:
A váz alumínium ötvözetű iker hídváz, kovácsolt villanyakkal és alumínium segédváznyúlvánnyal. Az első futómű 48 mm-es Kayaba, fordított kétkamrás 18 fokozatban állítható húzó- illetve 16 nyomófokozattal. A rugóút 310 mm. A hátsó futómű Pro-link rendszerű Kayaba központi rugóstaggal 18 illetve 20 nyomó- és húzófokozattal és 320 mm-es rugóúttal.
Motor, üzemanyagellátás, váltó:
A motor egyhengeres, négyütemű, négyszelepes, 449 ccm-es SOHC rendszerű, vízhűtéses. A váltó ötsebességes, ami többtárcsás, olajban futó kuplungon keresztül lánchajtás segítségével juttatja az erőt a talajra. A megfelelő keverékképzésről egy PGM-FI elektronikus benzinbefecskendező gondoskodik.
Fékrendszer, kerekek:
Elöl az alsó, illetve felső munkahengerek a Nissintől származnak, ami alul kétdugattyús, és a hullámos féktárcsa mérete pedig 240 mm. Hátul szintén Nissin fék található, egydugattyús féknyereggel és 240 mm-es hullámos tárcsával, az alumínium kerék elöl 21-es 80/100-as gumival, hátul 19-es 110/90-es gumi méretben.